Mi a súlyos asztma?

Az asztma az egyik leggyakoribb krónikus tüdőbetegség, különböző súlyosságú, és világszerte egyre gyakoribb. A modern és hatékony megelőzési gyógyszereknek köszönhetően a legtöbb beteg jól kontrollálja a betegséget. A súlyos asztmában szenvedő betegeknek azonban a nagy dózisú gyógyszerek alkalmazása ellenére sem csökkennek a tünetei.

A súlyos asztma speciális formájú betegség. A súlyos asztmában szenvedő betegeket nagy dózisú inhalációs kortikoszteroidokkal, hörgőtágítókkal (gyakran kiegészítő gyógyszerekkel is) és orális kortikoszteroidokkal kezelik annak érdekében, hogy a betegség kontrollált legyen. Némely betegeknél a betegség nem kontrollált, és nehezen kezelik a tüneteket, annak ellenére, hogy nagy mennyiségű és különböző típusú gyógyszereket alkalmaznak. A gyakori tünetek miatt esetenként az egyszerű napi tevékenységeket sem tudják elvégezni, gyakran hiányoznak a munkahelyen (iskolában), orvoshoz járnak és sürgősségi ellátásra szorulnak, akár életveszélyes állapotromlás miatt kórházba is kerülnek.

Minden asztmás személynek saját egyedi tapasztalatban van része, a légutak kémiai reakciója, az exacerbációk különböző okai, az életminőségre való hatás és a kezelésre történő reakció mind egyediek. Mindezek a tények idővel változnak.

Az asztma nehéz tud lenni, de a súlyos asztma mindig nehéz. A megfelelő támogatás és kezelés azonban a jó betegségkontroll eléréséhez vezethet.

Miért alakul ki az asztma?

Az asztma a gyermekek és felnőttek betegsége egyaránt, és bármely korban kialakulhat.

Az asztma kialakulásának pontos oka még nem ismert, ez egy összetett betegség, melyben genetikai és egyéb külső tényezők a légutak gyulladásához és szűkületéhez vezetnek, ami köhögést, mellkasi sípolást és nehézlégzést okoz.

A súlyos asztma előre nem látható állapot, és minden betegnél másmilyen. A kutatók még nem határozták meg pontosan, hogy egyeseknél miért alakul ki a betegség súlyos formája. A legtöbb súlyos asztmás beteg idős, dohányos, régebben diagnosztizálták a betegséget, de a hormonális változások, légúti fertőzések, rossz szokások, rossz környezeti tényezők is kihathatnak a betegség kialakulására.

Milyen gyakori a súlyos asztma?

Becslések szerint az asztmabetegek 5-10%-a valóban súlyos asztmában szenved.

A kutatások egy másik problémát is feltártak: a betegek mintegy 50%-ának az alkalmazott kezelés mellett is rossz az asztma kontrollja.

Mi a rosszul kontrollált és a súlyos asztma közötti különbség?

Nem minden rosszul kontrollált asztma súlyos, és nem minden súlyos asztma rosszul kontrollált. Az enyhe vagy közepesen súlyos asztmában szenvedők esetében szintén előfordulhat nem kontrollált betegség.

A súlyos asztma szakellátást igényel és nem feltétlenül nem kontrollált.

A súlyos asztma kontroll mértékét az alábbiak alapján értékelik: milyen mennyiségű gyógyszeres kezelés szükséges a jól kontrollált asztma eléréséhez, milyen gyakoriak a tünetek és exacerbációk, hogyan hatnak a tünetek a napi tevékenységekre.

Az asztmája nem kontrollált, ha Önre a következők bármelyike érvényes: hetente többször használja a tünetek gyors enyhítésére szolgáló gyógyszert, a tünetek nappal és éjjel egyaránt gyakoriak, és kihatnak az életminőségre, a személyes, szakmai és társadalmi működésére, exacerbációi vannak és orális kortikoszteroidokat szed.

A súlyos asztma tünetei

A súlyos asztma tünetei hasonlítanak az enyhe és közepesen súlyos asztmáéhoz, de intenzívebbek és gyakrabban előfordulnak, akár életveszélyesek is lehetnek, és a kezeléssel sem enyhülnek.

A tünetek a következők: Egyre nehezebbé váló légzés, szorító érzés a mellkason vagy mellkasi fájdalom, köhögés, perzisztáló sípoló légzés.

A súlyos asztma tünetei néha életveszélyesek is lehetnek, ezért fontos felismerni, mikor szükséges sürgősségi orvosi segítséget kérni. Ha tünetei súlyosbodnak, és a tüneteket gyors hatású rohamoldó gyógyszerek nem enyhítik, tárcsázza az 194-et vagy menjen kórházba.

Hogyan diagnosztizálják a súlyos asztmát?

Az asztma diagnózis megállapítása magában foglalja a kórelőzmény adatait, a spirometriás vizsgálatot és egyéb diagnosztikai eljárásokat (allergiai bőrteszt, vér- és köpetvizsgálat).

A súlyos asztma megerősítéséhez időre, kontroll ellenőrzésekre és diagnosztikai tesztekre van szükség annak érdekében, hogy a tartós tünetek és egyéb betegségek lehetséges okait kizárják.

A tünetek váratlanul, nappal és éjszaka is jelentkeznek, az enyhétől az életveszélyes rohamokig. A tünetek sok beteget legyengítenek, lehetetlenné teszik a mindennapi szokásos tevékenységek végzését, különösen akkor, ha a javasolt hatékony kezelést nem alkalmazzák.

A diagnosztizálás és a kezelés szakértői útmutatói szerint a súlyos asztma jellemzői az alábbiak: gyakori napi tünetek, amelyek korlátozzák a mindennapi tevékenységek elvégzését, hetente többszöri fulladás miatti ébredés, gyakori exacerbációk, a tünetek gyors enyhítésére szolgáló gyógyszerek többszöri alkalmazása napközben, FEV1 érték (spirométerrel végzett, ami azt mutatja, hogy a személy egy másodperc alatt mennyi levegőt tud kilélegezni a tüdejéből) 80% alatt, gyakori vagy folyamatos orális kortikoszteroidok alkalmazása az év folyamán.

Súlyos asztma igazolható, ha a betegség a rendszeresen alkalmazott gyógyszerek mellett sem megfelelően kontrollált. A leggyakrabban kombinált gyógyszerek: inhalációs kortikoszteroidok, rövid és gyors hatású hörgőtágítók, leukotrien inhibitorok, teofillin, orális kortikoszteroidok.

Az asztma súlyossága és kontrollja osztályozásához további, nagyon fontos tényezők: az inhalátor (pipa) helyes használata, a rendszeres gyógyszer alkalmazása, az allergének elkerülése, a stressz, a gyógyszerek elérhetősége, ára, lehetséges társuló betegségek.

Az orvos osztályozza az asztma súlyosságát, és az alapján, hogy a tünetek hogyan reagálnak a kezelésre megerősíti a súlyos asztma diagnózist. A súlyos asztma azt jelenti, hogy az alkalmazott kezelés több mint 6 hónapos megfigyelés után nem tudja megfelelően kontrollálni a tüneteket.
A diagnózis megerősítése türelmet és időt igényel mind a betegtől, mind az orvostól.

Mit fontos tenni a súlyos asztma és a súlyos rohamok megelőzése érdekében?
Az kezelőorvosától kapott javaslatok betartása a megelőzés egyik legjobb módja:

– Ügyeljen a tünetekre, és rendszeresen alkalmazza a felírt terápiát.

– Ha dohányzik, szokjon le róla!

– Rendszeresen vegye fel a védőoltást.

– Tájékoztassa kezelőorvosát, ha azt észleli, hogy a gyógyszerek nem segítenek.

– Kerülje az allergéneket és az egyéb, panaszokat okozó tényezőket.

– Viseljen maszkot vagy sálat, ha hideg időben sportol.

– Ha munkahelyén vegyszerekkel érintkezik, alkalmazza a megfelelő óvintézkedéseket.

– Maradjon zárt helyiségben, amikor a levegő szennyezett.

– Ha túlsúlyos, fogyjon le.

– Az exacerbáció első jelére alkalmazza a gyorshatású rohamoldót, ahogyan az orvosa elmagyarázta.

– RENDSZERESEN HASZNÁLJA GYÓGYSZEREIT, ahogyan azt az orvos felírta.

Az orvos kezelési tervet ad Önnek, utasítja mit fontos változtatni az életmódján, és elmagyarázza a súlyosbodás esetén szükséges eljárások menetét. Ismertesse ezt a tervet családtagjaival, szakmai környezetével és barátaival.