Zeneterápia

Szórakozás, művészet... vagy orvosság?

Mi a zene? Honnan származik és mi a szerepe az életünkben? Milyen hatással van ránk? A zenével kapcsolatban sokféle kérdés merül fel, és csak egy a válasz – A ZENE AJÁNDÉK.
Egy ajándék, amely kimeríthetetlen erőt, energiát és lehetőségeket biztosít számunkra, de sajnos erről nem veszünk tudomást.

Köztudott, hogy a zene az idők kezdete óta létezik. Akár abban hiszünk, hogy a világot egy ősrobbanás teremtette az űrben, akár vallási hitünk szerint Isten teremtette a világot, és „Kezdetben volt a Szó”, kevesen vették figyelembe, hogy mind a robbanás, mind a szó hangjelenségek.

Évezredekkel ezelőtt a zene fontos eleme volt az emberek életének – segítette őket a vadászatban, és ezáltal részt vett a túlélésben. Párokat vonzott, férfiakat küldött háborúba, esőt idézett és elűzte a szellemeket. A zene egy ima bennünk, egy energiaforrás és egy hajtóerő. A béke és biztonság oázisa. Az újszülött első kiáltásától, az élet szomorúságain és ünneplésein át az utolsó leheletig… A zene részünk és mi is a zene részét képezzük. De milyen módon befolyásol bennünket, és vajon tudatában vagyunk-e ennek a befolyásnak?

Akár tetszik, akár nem, gyakran hallgatunk zenét és a zene hatást gyakorol szellemi és fizikai állapotunkra. A hallás útján érzékelt hangok eljutnak az agyunkba, amely információként feldolgozza és érzelmekké és energiává átalakítja azokat. Nem csoda, hogy a gyorsabb tempójú, ritmusos zene megmozgat, míg egy lassú és gyengéd dallam megnyugtat.

Testünk ritmusosan működik, kezdve a szívveréstől és a légzéstől, amelyek az élethez szükséges műveletek, egészen a mozgásig és egyéb mozgásszervi cselekvésekig, amelyeket nap mint nap végzünk. Az érzelmek erőteljes kiváltójaként emlékeket ébreszt bennünk, de új vágyakat is kelt.

A zeneműfaj, amit hallgatunk vagy előadunk, sokat elárul szükségleteinkről, életmódunkról és személyiségünkről. A zenetörténelmet tanulmányozva tehát megállapítható, hogy a zeneszerzők olyan műveket alkottak, amelyek tükrözték életüket, szükségleteiket és vágyaikat. A zeneszerzés során problémáikat kezelték, hangjegyekké alakították át azokat, bár ezt többnyire tudat alatt tették. Mindezt figyelembe véve a különböző korok és zeneszerzők zenéje más-más hatással van ránk és szeretteinkre, és segít

különböző betegségek kezelésében:

Vérnyomáscsökkentés

A klasszikus barokk zene ritmusával és harmóniájával ellazítja testünket, míg elménk ébren marad. Csökkenti a pulzusszámot, és ezáltal a vérnyomást is. Johann Sebastian Bach és Antonio Vivaldi kompozíciói ajánlottak.

Epilepszia

Az epilepszia, mint az agyi idegsejtek ingerei egyensúlyának felborulása miatt fellépő neurológiai rendellenesség, zenével történő kezelése nagyon pozitív hatást fejt ki. Mozart zenéje harmóniát és ragyogást áraszt, amely biztosítja agyunk számára a hangok tisztaságát és megfelelőségét. Erre jó példa a D-dúr két zongorás szonáta k448.

Asztma

A zenehallgatás mellett a kezelésben még nagyobb eredmény érhető el a zene előadásával. A hörgők fejlesztése fúvós hangszeren játszva vagy énekléssel elérhető, miáltal a megfelelő légzésmód erősíti a hasizmokat és így lehetővé teszi a mély belégzést és általában a hatékonyabb légzést.
A kórházak világszerte kínálnak énekleckéket tüdőbetegeknek. De ha valaki inkább zenét hallgatna, annak Johannes Brahms szerzeményei ajánlottak.

Diabétesz

A cukorbetegség krónikus betegség, amely számos károsodást okoz a szervezetben. Mikhail Glinka szerzeményei tetszenek a cukorbetegeknek, és ha ez a betegség szívelégtelenséggel jár, akkor Grieg szerzeményeit érdemes meghallgatni.

Migrén

Az autonóm idegrendszerre és az olyan neurológiai betegségekre, mint a migrén, pozitívan hat a zene, amely a zenetörténet során is újjáélesztésként hatott. Ilyenek Verdi olasz zeneszerző művei. Migrénes rohamok során próbáljon lazulni az Aida, Nabucco vagy Rigoletto és hasonló kompozíciók mellett.

Ami biztos, a megfelelő zeneválasztás pozitív hatással van ránk és szervezetünkre. Engedd meg magadnak, hogy tudatosítsd ezt az ajándékot, és alkalmazd az életedben.

A szöveget készítette (szerző):

Ristić Srna,
Az újvidéki Művészeti Akadémián végzett művészet teoretikus (zenepedagógus).