A pszichológiai tényezők és az asztma közötti kapcsolat

Még mindig nem ismert, hogy egyeseknél miért alakul ki asztma, míg másoknál nem.  Kutatások bizonyítják, hogy az asztma kialakulását a környezeti és genetikai tényezők kombinációja befolyásolja. Az asztma kiváltó tényezői sokfélék lehetnek, pl. légúti fertőzés, fizikai aktivitás, füst, bizonyos gyógyszerek, erős érzelmek és stressz.

Mivel nincs adat arról, hogy az asztmát pontosan mi okozza, mert a kiváltó tényezők minden személy esetén mások, ezért nem tudjuk biztosan megállapítani, hogy az asztmában szenvedők pszichés jellemzői milyen mértékben függnek össze az asztma súlyosságával.

Egyes kutatások szerint azonban, a tünetek szubjektív észlelése, megküzdési stratégiák, depresszió és szorongás azok a pszichológiai tényezők, amelyek részt vesznek az asztma tapasztalatában és kezelésében (Baiardini, I. et al., 2015).

A tünetek szubjektív észlelése

Az, hogy egy személy hogyan mutatja be tüneteit az orvosnak, fontos tényező az asztma diagnózisának meghatározásában és a kezelési terv befolyásolásában. A betegek elég nagy százaléka azonban nehézséget jelent a tünetek saját mértékének felismerésében.  A nem megfelelő észlelés a tüneteket enyhítő gyógyszerek túlzott használatát eredményezheti, függetlenül a tüdő objektív működésétől.  Másrészt, ahogy néha túloznak a tünetek észlelésével, úgy a betegek hajlamosak alulérzékelni a betegség súlyosságát, ami a késleltetett kezelés potenciális kockázatához vezethet.  Ezenkívül sok beteg megtanulja  társítani a negatív helyzeteket és az érzelmi szorongást a nehézlégzéssel, ami gyakran diszpnoéhez vezet (mély levegővétel képtelensége, kellemetlen érzés a mellkasban, légszomj).

Megküzdési stratégiák

A krónikus asztmával való együttélés folyamatos kognitív, érzelmi, viselkedési és szociális alkalmazkodást követel az embertől. Azok az asztmabetegek, akik konstruktív megküzdési készségekkel rendelkeznek, az asztma feletti nagyobb személyes ellenőrzés érzését és a betegség jobb hosszú távú kezelését tapasztalják.  Ily módon növelhetik a szubjektív kompetenciaérzetet és az önhatékonyságot a napi igények és egészségügyi kérdések széles körének kezelésében (Dolinar, R.M. et al., 2000). 

Depresszió és szorongás

Az asztmát régóta társítják a hangulati és szorongásos zavarok tüneteivel. A mentális egészségügyi problémák összefüggése az asztma súlyosságával azonban ellentmondásos.  Egyes tanulmányok jelentősen magasabb szintű szorongást és depressziót mutattak a súlyos asztmában szenvedő betegeknél, mint az enyhébb betegségben szenvedőknél, míg más vizsgálatok nem mutattak ki ilyen különbségeket (Delmas, M.C. et al., 2011).  Az asztma megelőzheti és hajlamosíthatja a szorongás és a hangulati rendellenességek kialakulását, de a pszichológiai és viselkedési problémák is megelőzhetik és hajlamosíthatják az asztmát (Tomas, M. et al., 2011).

A hatás kétirányú

Annak ellenére, hogy számos adat támasztja alá a betegség súlyosságának és az asztmások pszichológiai jellemzőinek összefüggését, az asztma és a mentális egészség közötti ok-okozati összefüggés nem egyértelmű.  A kétirányú hatás hipotézise elfogadhatóbbnak tűnik.  Ha pszichológiai probléma vagy nehézség van jelen, az akadályozza a betegség optimális kezelését és a tünetek objektív észlelését. Ezenkívül, ha egy személy naponta szembesül a súlyos asztma tüneteivel, az kihat a pszichológiai működésére.

Mit jelentenek ezek a tanulmányok egy beteg életében?

A kutatás akkor nyeri el teljes értelmét, ha gyakorlatban is bizonyítják. Hogyan lehet akkor ezt a kutatást egy asztmában szenvedő ember életminőségének javítására felhasználni?

• Figyelembe véve a tünetek szubjektív észlelését, a betegnek fontos megtanulnia tudatosabbnak és tárgyilagosabbnak lenni a tüneteinek megfigyelésekor. A gyakori tünetek feljegyzése és ellenőrzőlista összeállítása segíthet ebben. Ha bizonytalan vagy kétségei vannak, segíthet növelni az objektivitást, ha tételenként halad az ellenőrzőlistán.

• A megküzdési stratégiák naponta fejleszthetők. Itt fontos ügyelni a különböző stratégiák kipróbálására, amelyek az Ön számára hasznosak lehetnek.  A betegséggel való aktív megküzdés segíthet megváltoztatni a helyzeteket, az adott élmény tapasztalatát, vagy enyhíteni az asztma kezelésével járó stresszt.

• Ha szorongás vagy depresszió tüneteit észleli, mielőbb kérjen támogatást. Az lenne a legjobb, ha felkeresne egy olyan szakembert, aki tanácsot ad, és segít könnyebben leküzdeni a kihívásokat.Ez a fajta támogatás nagyon fontos lehet, és szükséges is lehet a mentális egészségét tekintve.